Milyen betegségeket elõzhetünk meg?

A helyes táplálkozás továbbra is az egyik legkellemesebb módja a rák megelõzésének, illetve egészségünk megõrzésének. Összeállításunkban különféle tanulmányok eredményeibõl szemezgettünk, amelyekbõl kiderül, milyen betegségeket elõzhetünk meg a zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztással.

A gyümölcsök, zöldségek, és szójabab termékek mind nélkülözhetetlen alapanyagai az egészséges életmódnak, míg az elhízás kifejezetten káros következményekkel járhat. A táplálkozás és a túlsúlyosság, illetve a különféle rákbetegségek közötti összefüggés felderítése nagy kihívás, amelyre a leginkább fókuszálnak jelenleg a tudósok. A helyes táplálkozás továbbra is az egyik legkellemesebb módja a rák megelõzésének, illetve egészségünk megõrzésének - hangzott el az Association for Cancer Research (az amerikai rákkutatók országos egyesületének) idei összejövetelén.

Számos étel, mint például a brokkoli és a szójabab fogyasztása vélhetõen nyújt némi védelmet a rák ellen, de hogy mindez hogyan történik, még a kutatók elõtt sem teljesen világos - számolt be a Newsmax.com. Jelenleg egy olyan biológiai folyamatot fedeztek fel a Los Angeles-i University of California kutatói laboratóriumi kísérleteknek köszönhetõen, amely által a fent említett zöldségek két összetevõje valószínûsíthetõen képes megakadályozni a mell és a petefészek rákos sejtjeinek terjedését, azt, hogy áttétet képezzenek a szervezetben.

Mint kiderült, a diindolmetán (DIM) kémiai anyag, amely a keresztesvirágúak - kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó - emésztése során jön létre a szervezetben, illetve a szójában található fõ növényi összetevõ (izoflavon), a genisztein csökkenti a termelõdését két olyan fehérjének, amelyek egymásra ható kémiai kölcsönhatása elengedhetetlen feltétele a mell- és a petefészekrák terjedésének. Amikor tiszta DIM-et és a geniszteint egyszerre alkalmazták a mozgékony rákos sejtek ellen, a kutatók azt tapasztalhatták, hogy ezek a sejtek megálltak; amikor a kettõ közül valamelyiket használták fel, a vándorlás és a terjedés kifejezetten csökkent.

„Ezek az összetevõk vélhetõen lassítják, illetve megelõzhetik a mell- vagy a petefészekrák áttételét, így jelentõsen javíthatják a jelenlegi kezelések hatékonyságát. Mielõtt azonban pontosan meghatároznánk, szükség van az elképzelésünk tesztelésére" - fogalmazott Erin Hsu, a molekuláris toxikológián PhD-képzésben részt vevõ hallgató. Majd folytatta: vizsgálatokat végeztünk más növényi összetevõkkel, és hasonló eredményeket kaptunk, így arra a következtetésre jutottunk, hogy az újonnan felfedezett biológiai folyamat összekapcsolhatja a védõ hatásokat más zöldségösszetevõk esetében is. A kutatás szerint a DIM és a genisztein együttes alkalmazása a nagy dózisban alkalmazott táplálékkiegészítõk által elért eredményekhez hasonlítható, ám nem kivitelezhetõ csupán a növények fogyasztása révén.

Mire jók a flavonolok?

Egy, közel kétszázezer ember bevonásával végzett táplálkozásra vonatkozó tanulmány azt bizonyítja, hogy a flavonolokban gazdag étrend csökkenti - különösen a dohányosok esetében - a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. A flavonolok (lásd keretes írásunkat) elsõsorban a gyümölcsök héjában koncentrálódnak; a hatást kiváltó összetevõk minden növényi alapú ételekben megtalálhatók, de fõleg a vöröshagyma, az alma, a bogyós termések, a kelkáposzta és a brokkoli tartalmaz nagy mennyiségben. Azok az emberek, akik nagy mennyiségû flavonolt juttattak szervezetükbe, 23 százalékkal csökkentették a hasnyálmirigy daganat kialakulásának esélyét szemben azokkal, akik alig ettek ilyen zöldségeket – mutatott rá a kutatást vezetõ Laurence Kolonel, a Cancer Research Center of Hawaii, vagyis a hawaii rákkutató központ szakembere.

Leginkább a dohányosok esetében tapasztalható a jótékony hatás. Azok ugyanis, akik flavonolokban gazdag ételeket ettek, 59 százalékkal csökkentették a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát, szemben azokkal, akik alig ettek a fent említett összetevõbõl, és szintén dohányosok. A szakemberek szerint ez feltételezhetõen annak köszönhetõ, hogy a cigarettafüggõk esetében eleve nagyobb az esély a hasnyálmirigy daganat kialakulására. A dohányzás ugyanis a hasnyálmirigy-tumor egyetlen elfogadott kockázati tényezõje, és a dohányhasználat mellõzésétõl eltekintve nehéz olyan életmód-tényezõket felmutatni, amelyek megelõzhetik ezt az amúgy halálos betegséget.

A kutatás nyolc évig kísérte figyelemmel azokat a résztvevõket, akik kitöltöttek egy átfogó táplálékkérdõívet. Bár a tanulmány a résztvevõk közötti hasnyálmirigyrákos esetek (529) nagy elõfordulása miatt statisztikailag is jelentõs, ám egymagában nem adhat választ arra a kérdésre, hogy vajon a flavonolok megakadályozhatják-e a hasnyálmirigyrák kialakulását. „Felfedezéseinket csupán más földrajzi területeken és más lakosságon végzett, további epidemiológiai vizsgálatok erõsíthetik meg” – mondta a kutató, mivel a szóban forgó tanulmány elsõként vizsgálta a flavonolok egy speciális kategóriája és a hasnyálmirigyrák kockázata közötti összefüggést.

A kutatók ugyanis három flavonol fogyasztását elemezték: a fõleg almában található kvercetint, a spenótban fellelhetõ kempferolét, illetve a bogyós gyümölcsökben elõforduló miricetinét. A három különféle flavonol közül a kempferol bizonyult a leghatékonyabbnak, ugyanis több mint húsz százalékkal csökkentette a kockázatot minden résztvevõ esetében. A kutatók négy csoportra osztották a beviteli mennyiséget, majd összehasonlították a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb fogyasztást. Mint kiderült, mindhárom flavonolfajta egyértelmûen kapcsolatba hozható a hasnyálmirigyrák kockázatának csökkentésével, igaz csak az aktív dohányosok esetében; a nemdohányzók és a leszokottak körében egyáltalán nem észletek ilyen hatást. A dohányzással való összefüggés a kvercetin és a kempferol esetében mutatkozott meg igazán.

A kutatók leszögezték, hogy tanulmányuk nem vizsgálta azt a biológiai folyamatot, hogyan fejtik ki hatásukat a flavonolok a hasnyálmirigyrák kialakulása ellen. „A flavonolok általános rákcsökkentõ hatása fõként a sejtciklust és sejtburjánzást gátló képességük következménye, valamint hatástalanná teszik a káros enzimeket és apoptózis, azaz sejthalált okoznak” - fogalmazták meg a kutatók.

Túlsúly és vastagbélrák

Az amerikai rákellenes intézet (National Cancer Institute, NCI) kutatói újabb tényezõket azonosítottak, amelyek egymástól függetlenül növelik a rákos megbetegedések kiújulásának kockázatát. A rizikófaktorok közül kettõn – 65 év feletti életkor, férfi nem – nem lehet változtatni, ám a harmadikon, a túlsúlyon nagyon is.

Az új ismeretek leginkább a belgyógyászoknak adhatnak segítséget történetesen a vastagbéltükrözésre váró páciensek rangsorolásában – mondják – és tájékoztatásul szolgálhatnak a betegeknek saját kockázatukról. „A kockázatok osztályozása segíthet a belgyógyászoknak rangsorolni, melyik pácienseket kell elõre venni, azoknál akik nem elsõ alkalommal ellenõriztetnék a vastagbéldaganatukat” – mondta Adeyinka Laiyemo, az NCI munkatársa.  A kutatók azt mondják, hogy a felfedezések alátámasztják a 2006-os általános irányelveket, amelyeket a U.S. Multi-Society Task Force on Colorectal Cancer és az American Cancer Society közösen dolgozott ki. Ezek az irányelvek azt javasolják, hogy az elõrehaladott adenómákkal, vagy három és annál több adenómás poliptól szenvedõ betegek esetében háromévente ismétlõdjön a kolonoszkópiás vizsgálat.

A probléma ugyanis az, hogy a legtöbb pácienst a kelleténél korábban vizsgálták meg újra (Amerikában félévente, Magyarországon évente kötelezõ a felülvizsgálat), a megismételt végbéltükrözések képezték az endoszkópiás gyakorlat jelentõs részét, elvonva a forrásokat azoktól a betegektõl, akik elsõ alkalommal vettek volna részt a szûrõvizsgálaton. Elõzetes tanulmányok már megállapították, hogy a háromévente megismételt vizsgálatok ugyanolyan biztonságosnak bizonyultak azoknál, akik három vagy annál több adenómás polippal, magas fokú rendellenes fejlõdéssel, vagy egy centiméternél nagyobb átmérõjû adenomától szenvedtek.

A tanulmánynak az volt az elsõdleges célja, hogy ellenõrizzék, ezen irányelvek betartása révén mennyire ismerhetõk fel idõben a pácienseknél késõbb kialakuló polipok. Laiyemo szerint a férfiaknak és a 65 év feletti nõknek tudomásul kell venniük, hogy nagyobb az esélyük a gyötrõ polipok kialakulására. (A polipok a vékony- vagy a vastagbél falából a bél belseje felé kitüremkedõ daganatok, egyaránt lehetnek jó- és rosszindulatúak. Méretük változó; minél nagyobb egy polip, annál nagyobb az esély arra, hogy rosszindulatú vagy rákmegelõzõ daganat.)

A kutatócsoport a Polyp Prevention Trial (polip megelõzési próba, PPT) résztvevõinek adatait elemezte, amelyben alacsony zsírtartalmú, magas rosttartalmú, sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend volt elõírva a polipok kiújulása esetén. A kutatók felmérték az alapoktól az étrendet, az életstílust, és a polipok jellemvonásait közel kétezer esetben, miután legalább egy polipot eltávolítottak és mielõtt a PPT szabályoknak megfelelõen átalakították volna étkezési szokásaikat.

Mint kiderült, négy éven belül 230 résztvevõnél veszélyes polipok alakultak ki, és 524 esetben kis kockázatú adenóma kiújulása volt tapasztalható. Laiyemo és csapata szerint a többszörös adenómák kialakulása a legnagyobb rizikófaktor, amely összefüggésbe hozható a polipok megismétlõdésével, ám az életkor, a nem és a túlsúlyosság fontos szerepet játszott a kockázat rangsorolásban. Ezek a tényezõk közül a kor volt a legjelentõsebb, amelyet a nem és az elhízás mértéke követett.

Az egyetlen jelentõs tényezõ, amely esetében csökkent a kockázat, az a nem szteroidos gyulladáscsökkentõ gyógyszerek (NSAID) használata volt. „Elõzõ tanulmányokból már kiderült, hogy az NSAID készítmények csökkenthetik a polipok kialakulását, igaz mellékhatásokkal is számolni kell” – mondta Laiyemo, hozzátéve: „úgy gondoljuk, hogy az embereknek az általános irányelveket kellene követniük, de más változatokat is meg kellene fontolni, az egyéni kockázat és a vastagbéltükrözés szükségessége alapján.”

Feji és nyaki daganatok megelõzése

Az Amerikai Nyugdíjasok Országos Szövetségének (AARP) tagjai között végzett tanulmány azt mutatja, hogy naponta további egy adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása csökkentheti a feji és nyaki daganatok - száj-, nyelv, gége, garatrák - kialakulásának esélyét, de az adatok azt tükrözik, hogy nem érdemes egynél megállni – vélik a National Cancer Institute kutatói.

Egy nagy, ötszázezres átfogó tanulmány során ötven év és afeletti férfiakat és nõket vizsgáltak, s mint kiderült, akik több gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztottak, azoknál alacsonyabb volt a feji és nyaki daganatok elõfordulása, amely a legtöbb halált okozó daganatok listájának hatodik helyén áll, évi több mint háromszázötvenezer ember halálát okozva. „A magas halálozási arány miatt különösen fontos ezen daganattípusok esetében a védelmet nyújtó tényezõk megismerése” - fogalmazott Neal Freedman, a National Cancer Institute szakembere.

A tanulmány résztvevõinek egy étkezési szokásokra vonatkozó kérdõívet kellett kitölteniük, majd Freedman és kollégái öt éven keresztül kísérték figyelemmel a résztvevõket, és folyamatosan dokumentálták a feji és nyaki daganatos eseteket ez idõ alatt. Az eredmények szerint azok a résztvevõk, akik napi ezer kalória fogyasztása mellett hat adag gyümölcsöt és zöldséget is ettek, 29 százalékkal csökkentették a szóban forgó daganatok kialakulásának kockázatát azokhoz képest, akik csupán másfél adagot fogyasztottak el naponta. Egy adag nagyjából egy közepes méretû friss gyümölcsnek, nyolc evõkanál szeletelt gyümölcsnek vagy zöldségnek, tizenhat evõkanál zöldleveles zöldségnek, vagy 1,8 deciliter friss gyümölcslének felel meg. „Napi ezer kalória mellett csupán plusz egy adag fogyasztásával hat százalékkal csökkenthetõ a kockázat” - hangsúlyozta a szakember.

Freedman szerint azok, akik sok gyümölcsöt esznek, hajlandóak több zöldséget is fogyasztani, és fordítva. Hogy a kétféle ételt függetlenül mérhessék, a kutatók a gyümölcs és zöldségfogyasztást is bevették a kutatásba. Ezáltal lehetõségük nyílt arra, hogy összehasonlítsák a résztvevõket állandó mennyiségû zöldségbevitel mellett a gyümölcsfogyasztás különbözõ szintjeivel, és fordítva. Mikor a gyümölcs és zöldség bevitelt egy idõben vizsgálták, a daganatokkal szemben kialakuló védelem a zöldségfogyasztás esetében erõsebbnek tûnt, mit a gyümölcsnél.

„Bár a gyümölcs és zöldségfogyasztást, mint rákmegelõzõ funkciót nem írhatjuk elõ egyértelmûen más életmódbeli szabályok mellé, de az eredményeink megegyeznek más, megelõzõ vizsgálatokkal” – mondta Freedman, hozzáfûzve: „vizsgálataink szerint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás védelmet adhat a feji és nyaki daganatokkal szemben, és támogatja az aktuális gyümölcs- és zöldségtartalmú étkezési ajánlásokat.”

Érdekességek