Ez a gondolkodásmód azt a veszélyt hordozta magában, hogy az avitaminózis jellegzetes tüneteinek hiányában a szervezet vitamin ellátottságát kielégítõnek tekintették. Csak késõbb fedte fel az orvostudomány azt a tényt, hogy a vitaminhiány nem csak egyes szervek, hanem az egész szervezet mûködésének zavarát okozza, aminek a hiánybetegség már csak a legsúlyosabb megnyilvánulási formája.
Manapság a teljes vitaminhiány elõfordulása ritka, azonban a hipovitaminózis, vagyis az elégtelen vitaminellátottság gyakori. Nehezíti a kórisme felállítását, hogy a hipovitaminózis csak általános, nem specifikus tüneteket vált ki. A vitaminok nem egységes szerkezetûek, de van néhány közös tulajdonságuk. Mindannyian szerves anyagok, amelyek kis mennyiségben (mg nagyságrendben vagy még kisebb) szükségesek a szervezet normális mûködéséhez és egészségéhez.
A legtöbb vitamin a táplálékkal jut a szervezetbe, mindössze három vitamint: a D-, a K-vitamint és a B vitaminok közül a biotint képes az ember más forrásból elõállítani. A vitaminok nem energiaforrások mint a szénhidrátok, zsírok és fehérjék, de nélkülözhetetlenek a szervezet anyagcsere folyamataiban, a sejtek osztódásában, a szövetek regenerációjában, a vérképzésben és egyéb életfontosságú folyamatokban résztvevõ enzimek számára.
A vitaminok lehetnek zsíroldékonyak vagy vízoldékonyak. A zsíroldékony vitaminok, mint amilyen az D, E, A és K, a táplálék zsírjaival szívódnak fel és a májban raktározódnak. A C-vitamin és a B vitamincsoport vízoldékony vitaminok. Ezeket a vitaminokat a szervezet azonnal felhasználja, a fölösleges mennyiség pedig a vizelettel könnyen kiürül. Az ajánlott napi mennyiség (RDA) a nélkülözhetetlen tápanyagok azon egynapi mennyisége, amely az egészséges ember szükségleteit fedezi és nem fejlõdik ki az adott tápanyag hiánya által okozott betegség. Egyetlen vitamin hiánya manapság csak ritkán fordul elõ.
A vitaminhiány sokkal gyakrabban jelenik meg, mint az általános hiányos táplálkozás része, valamilyen diéta eredménye vagy egyéb betegség szövõdménye.
Joomla