A magyar lakosság egészségi állapota a felmérések szerint kirívóan rossz. Mivel a táplálkozás, az egészség és a szépség egymástól elválaszthatatlan fogalmak, nem meglepõ, hogy nagyon sokan elégedetlenek a bõrükkel, fizikai állapotukkal, annak ellenére, hogy évrõl évre többet költenek szépségápoló szerekre, étrendkiegészítõkre, fogyasztó készítményekre.
Ma soha nem látott mennyiségû, fajtájú élelmiszer csábítja a vásárlókat. A lakosság nagy része (egyes számítások szerint legalább a fele) jóval többet is fogyaszt a kelleténél. Sokak életének állandó, idõt és pénzt rabló problémájává vált a túlsúly és a kövérség, amitõl a mai viszonyok között nem is olyan könnyû megszabadulni. A piacgazdálkodásnak, a globalizációnak és a rendkívül gazdaságos nagyüzemi termelésnek köszönhetõen az üzletekben az egészséget szolgáló értékes élelmiszerek helyett mindinkább csupa szépen csomagolt, feldolgozott, adalékanyagok tömegét tartalmazó, üres kalóriát adó, denaturált ételeket talál a vásárló. A lakosság egészségére további veszélyt jelent, hogy jóval kevesebb zöldséget, gyümölcsöt eszik a kelleténél: az ideális 400-800 gramm helyett átlagosan mindössze 285 grammnyit fogyaszt naponta.
Mindez azért is elgondolkodtató, mert csak a változatos, növényi alapú étrend által juthat hozzá az ember szervezete a betegségmegelõzésben nélkülözhetetlen vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez, valamint ahhoz a több tízezer növényi vegyülethez, amely az adalékanyagokkal, méreganyagokkal, szabadgyökökkel szembeni küzdelemben hatékony fegyvereknek számít.
Aki rendszeresen fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget, sokkal kevésbé teszi ki magát az emésztõrendszeri, érrendszeri és izületi betegségeknek, s ezzel együtt egy sor kozmetikai problémának, mint azok, akik a magas zsír- és koleszterintartalmú, valamint a finomított élelmiszereket (húsfélék, tejtermékek, édesség, finomított lisztbõl készült pékáru) részesítik elõnyben.
A kozmetikai szalonokban megforduló vendégek egyik leggyakoribb panasza a tisztátalan, pattanásos bõr, ami gyakran (természetesen nem minden esetben) a helytelen táplálkozási szokások miatt alakul ki. A bõr kiválasztószerv, a mértéken felüli fehérjefogyasztás (húsfélék, tejtermékek), a felszívódó méreganyagok hatása (székrekedés) elõbb-utóbb a bõrön is láthatóvá válik. A kiváltó okok megszüntetésével - a fehérjebevitel 1-4 héten át tartó drasztikus csökkentése, a zöldségek-gyümölcsök mennyiségének emelése - sok esetben látványos javulás tapasztalható a bõr állapotában.
Az élelmiszerek helyes arányainak betartására mindenkinek sokkal jobban kellene figyelnie.
Érdemes megszívlelni a szakemberek táplálkozási ajánlásait, akik az egészséges táplálkozásban az élelmiszerek helyes arányát egy házikóval szemléltetik, amelynek falai fele-fele arányban teljes õrlésû, nagy élelmirost-tartalmú gabonafélékbõl és vitaminokban, enzimekben gazdag zöldségekbõl, gyümölcsökbõl épültek, a tetõrész fele-fele arányban hús- és tejtermékekbõl áll, a kémény pedig a cukor és a zsír arányát jelképezi. Az ideális tehát az lenne, ha a legtöbbet gabonafélékbõl, zöldségekbõl és gyümölcsökbõl fogyasztanánk - napi öt étkezésre elosztva. Ügyelni kellene azonban arra is, hogy a magunkhoz vett táplálékmennyiség legalább 50 %-át friss növények tegyék ki, mert a szervezet csak így juthat hozzá azokhoz az éltetõ anyagokhoz (vitaminok, enzimek stb.), amelyekre az egészsége biztosításához szüksége van. Az arányok betartásával fokozatosan különféle kozmetikai problémák automatikus rendezõdésére (súlytöbblet, rozácea, pattanásos bõr, allergia, fakó, petyhüdt, vitaminhiányos bõr...) is számítani lehet.
Egyre több tudományos munka bizonyítja a növényekben lévõ számos biológiailag aktív anyag fontosságát. A parányi növényi vegyületek különféle gyógyhatással rendelkeznek. Az antioxidáns hatásúak például képesek semlegesíteni a környezeti ártalmak, az élelmiszeradalékok, a dohányzás és a különféle sugarak hatására túlzottan felszaporodó, sejteket károsító, immunzavart, korai öregedést elõidézõ szabadgyököket. A flavonoidok emellett gyulladáscsökkentõ, asztmaellenes, antiallergén, antiviriális, antibakteriális tulajdonsággal is bírnak, s vannak közöttük olyan vegyületek (a rutin és a naringenin) is, amelyek a hajszálerek törékenységét csökkentik.
A zöldségek közül a hagymafélék, a fehérrépa, a spenót, a zeller, a lencsefélék, a brokkoli és a petrezselyem a leggazdagabb flavonoid-források. A gyümölcsök közül a bogyósok (eper, szeder), az olajos magvak közül a dió tartalmazza jelentõsebb mennyiségben ezeket az értékes, biológialag aktív anyagokat. Fõzéssel, kioldódás miatt mintegy 50 %-kal csökkenhet a növények flavonoidtartalma, ezért a fõzött zöldségeknek a levét is tanácsos elfogyasztani. A zöldséglevek, a céklalé, a bodzából, a kékszõlõbõl, a feketeribizlibõl nyert levek jelentõs mennyiségben tartalmaznak antioxidáns hatású polifenolos vegyületeket.
Közismert, hogy a friss, nyers gyümölcsök kiváló vitaminforrások. A tárolással azonban a növények jelentõs mennyiségû vitamint veszítenek. A levélzöldségek (jégsaláta, batávia, kötözõs saláta, sóska, cikórialevél, zellerlevél, gumóskömény) vitamintartalma például 8 nap elteltével a felére csökken (a leveles kelben érdekes módon hosszú ideig megõrzõdnek a vitaminok).
Aki egészségesen szeretne táplálkozni, vásárláskor nyugodtan hagyatkozzon a színekre és az aromákra. A táplálkozáskutatók szerint különösen az erõs színû - zöld, sárga, piros - zöldségnövényeket kellene nagykanállal fogyasztani, például a brokkolit, a káposztaféléket, a sárgarépát, a paradicsomot (likopin nevû fényvédõ anyaga miatt nyáron különösen ajánlott), a sárga- és a görögdinnyét, a spenótot; az aromásak közül pedig a hagymaféléket, ugyanakkor a növényi csírákról és zöldfûszerekrõl sem kellene megfeledkezni. Az alma kiváló vértisztító, pektintartalmának köszönhetõen gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását. A bogyós gyümölcsök is (szõlõ) jól használhatók méregtelenítésre. Hogy a növényekben rejlõ E-vitamin is érvényre juthasson, nem tanácsos a növényi olajat az ételekbõl teljesen kispórolni.
Végezetül: A tápanyagok kívánatos arányának megtartása mellett a gabona-, zöldség- és gyümölcsféléknél törekedni kell a változatosságra is.
tudatosvasarlo.hu
|
|
