Manapság az emberek az evéssel önmagukat jutalmazzák, a boldogságot és az elégedettséget keresik az ételeken keresztül is. Az önmegtartóztatás helyett inkább az önjutalmazás az elterjedt.
A végletekig menõ gazdagság és szegénység együttélése nem új keletû probléma. A középkorban Aquinói Szent Tamás azt tekintette falánknak, aki különlegesen drága ételeket fogyasztott, és akinek az életében központi szerepet játszott az étkezés. Évszázadokkal ezelõtt a keresztényeket azért foglalkoztatta jobban a falánkság, mert akkoriban kevesebb étel jutott egy embernek, mint ma.
Korunk nyugati civilizációinak jóléti társadalmaiban olyan túlkínálat van élelmiszerekbõl, hogy egyáltalán nem kirívó az, ha valaki többet eszik az átlagosnál. Mindeközben az ENSZ adatai szerint a világ népességének 13 százaléka, vagyis 854 millió ember éhezik, s naponta 16 ezer gyermek hal meg alultápláltság miatt.
Ha legközelebb akár otthon, akár egy étteremben éppen degeszre ettük magunkat, de még azon gondolkodunk, hogy desszertet is együnk, jusson eszünkbe az a 854 millió ember, akinek aznap egy szelet kenyérre sem futotta, s gondoljuk át, mi lenne, ha esetleg a desszertre költendõ összeget másra fordítanánk.
(Hetek online)
Élet és család
|
A Fővárosi Közgyűlés napirendjét 18 Fidesz-KDNP-s igen szavazat mellett fogadták el. Az ülés kezdetén egyperces... 