A divat mint virtuális vírus

„Nincsen ideálom - szõkék, soványak, ducik - egyszerûen a feleségemet szerettem meg, és mikor megkértem a kezét, úgy éreztem, hogy belehalnék, ha nemet mondana. Egyébként is, én meg kopaszodom. Na és? Ezek jelentéktelen dolgok" - válaszolja István arra a felvetésre, hogy ismét itt a jó idõ, a nagy nõi fogyókúra-szezon.

Tény, hogy a magyarok többsége túlsúlyos vagy elhízott, de ennél nagyobb probléma az, hogy ingatag önbizalmukat elõszeretettel építik a külsejükre.  Szemben például az amerikaiakkal vagy a németekkel, akik kövérebbek és optimistábbak nálunk.

A drasztikus koplalásoktól minden szakember óva int, és a tartós életmódváltást sürgeti: egészségesebb étrend és több mozgás. A fogyás képlete amúgy rendkívül egyszerû: kevesebbet kell bevinni, mint amennyit feldolgozunk. Ám mértékletességet tartani ma a legnehezebb feladat, ezért az egészség- és szépségipar szinte rátelepült a városi életforma minden nyûgére: étrendkiegészítõk, kozmetikumok, fitneszterem, plasztikai sebészet, pszichiátria áll a szétesett ügyfelek rendelkezésére. De mindez együtt sem képes feledtetni azt, hogy a családi életben, a hétköznapi együttélés során a legkevésbé számít a társ külseje, sokkal inkább az, hogy milyen az illetõ jelleme, mennyire lehet vele együtt élni.

Magyarországon egy kövér embert többnyire sajnálatra méltó és degenerált személyként kezel a környezete.  A média sugallta ideál dívik mindenhol, óriási a nyomás, hogy a hétköznapi emberek minden nap a mûvien megkreált címlapfotókként nézzenek ki.

„Azért nem folytatódott, illetve vált komolyabbá nemrégiben egy ígéretesen induló kapcsolatom, mert nem vállalt fel a leendõ partner a szülei, barátai, üzletfelei elõtt. - mondja a mosolygós, szép arcú Adrienn. - Belegondolt, hogy velem nem lehet fogadásokon vagy nyaraláskor villogni. Ez a történet a környezetemben tipikusnak mondható a molettebb lányok között, szerintem elkönyvelhetjük, hogy egy túlsúlyos ember hátránnyal indul a párkeresés terén. Ám ha a fogyás mindent megoldana, nem kellene azzal szembesülnöm, hogy a vékony barátnõim életében ugyanúgy jelen vannak magánéleti gondok, sõt, néha jóval súlyosabbak, mint az enyémben."

Szerencsére akadnak ellenpéldák is. „Nekem úgy tetszel, ahogy vagy, meg ne próbálj lefogyni! - mondta leendõ férjem, majd hozott négy krémest, miközben körülöttem az egyetemen mindenki fogyókúrázott - meséli Noémi. - Fura volt, hogy szépnek lát, hiszen addig jellemzõen nem én voltam, aki megdobogtattam a fiúk szívét. A férjem teljesen más szemléletet hozott, amit eleinte nehéz is volt átvenni."

„Én végtelenül sértõnek találom, hogy egy ember jelenlétének alapvetõ célja a családtagja életében a dekoráció legyen - mondja egy teltkarcsú hölgy férje, István. - Mindig féltem azokat a barátaimat, akik státuszszimbólumnak választanak csinosabb feleséget, ha a belsõ tulajdonságokban viszont megalkuvók."

Általunk megkérdezett személyzeti tanácsadók szerint léteznek olyan „kirakat-munkakörök", ahol hátrányt jelent a nem szabványos külsõ. Elõfordul az is, hogy a munkaadó a kitartás hiányával és más negatív tulajdonságokkal ruházza fel a kövérkés embereket. De összességében mégis az mondható el, hogy akkor igazán esélytelen a túlsúlyos jelentkezõ, ha az állásinterjún kiderül, hogy nincs rendben az önértékelése. Aki állandóan feszeng a túlsúlya miatt, esetleg minduntalan sikertelen fogyókúrákba fog, és emiatt tele van kudarcérzéssel, az nehezen fog tudni elégedettséget és alkalmasságot sugározni. Ha valaki szakmailag és emberileg is meggyõzõ, az súlyától függetlenül jó benyomást kelthet. Hangozzék akármilyen közhelyesen is, de rendre kimutatható, hogy az ember sikerességét mind a munka, mind a párválasztás terén a belsõ kisugárzás sokkal jobban meghatározza, mint az, hogy hány kilót nyom.

„A fiatal nõk 80 %-a elégedetlen a súlyával. Létezik a mágikus 6 kg, amit minden nõ le akar adni. Ha a nõket megkérdezzük, hogy milyen testképet tartanak ideálisnak, illetve a férfiakat, hogy milyen nõkhöz vonzódnak, jelentõs különbség van: a nõk annyira meg akarnak felelni, hogy túlteljesítik az elvárásokat - mondta el kérdésünkre Forgács Attila pszichológus, Az evés lélektana c. könyv szerzõje. - A divat egy virtuális vírus, amely beépül az emberekbe, és azt várja, hogy azt teszik, amit õ diktál. Ezt a személy úgy éli meg, mintha a saját döntéseit hozná. Amint egy pillanatra sikerül neki megfelelni, a vírus azonnal arculatot vált, így folyamatos elégedetlenséget tart fenn. Amikor a legsikeresebb az illetõ, akkor a legelégedetlenebb magával, akár mûtétet mûtétre kezd halmozni a szépségért. Ezt nevezem én Michel Jackson paradoxonnak, akinek sikerei csúcsán leesett az orra egy fogadáson. A fogyások esetében a fél éven túli megtartási ráta 5 % alatt van. Magam legalább 500 olyan vállalkozásról tudok Magyarországon, amely a fogyásból akar megélni. El lehet adni a hûtõajtó kinyitásakor röfögõ malacot, a kenõcsöket, a gyomorgyûrût, a plasztikai mûtéteket, bármit, hiszen ha nem mûködnek a racionális módszerek, megyünk az irracionalitás felé."

A legnagyobb gond a drasztikus fogyás lelki melléktüneteivel van, hiszen ekkor kimutathatóan megemelkedik a szorongás és a depresszió szintje, illetve az öngyilkossági hajlam. „Ez azért is érdekes, mert a kövér emberek az átlag populációhoz képest ritkábban követnek el öngyilkosságot - teszi hozzá a pszichológus. - Mindemellett a magyar lakosság 60 %-a valóban túlsúlyos, amivel egy csomó tényleges egészségügyi probléma jár együtt, olyanok is, amelyek vezetõ halálokok." A különbözõ kultúrákban nem véletlenül van óriási jelentõsége a családi lakomáknak, a boldogságérzetet az effajta közösségi élmény sokkal pozitívabban tudja befolyásolni, mint a fogyás. A kérdés sokkal inkább az, hogy eme szertartás során pontosan mit is eszünk.

„A mai napig a férfiak az elhízottabbak. Eközben nekik azt az üzenetet nyomják, hogy tessék izmosabbnak lenni - véli Forgách Attila pszichológus. - A fiúknak szóló játékokon is meg lehet ezt figyelni: az Action Man figurák bicepszének az átmérõje az 50-es évekhez képest a duplájára nõtt. Ennek köszönhetõ, hogy megjelent a férfiaknál egy új testképzavar, az inverz anorexia nervosa. Ez kényszeríti õket arra, hogy a fél életüket testépítõ szalonokban töltsék, ahol elõbb-utóbb rátalálnak a szteroidokra, melyek mellékhatásaként megjelenik a hajhullás, az indulatosság, az impotencia, majd idõnként a májrák is. Így válnak azzá, aminek legtöbben ismerjük õket: kigyúrt kopasz BMW-ssé, aki útközben indulatosan hadonászik és óbégat." (Forrás: Hetek, Fabini Piroska)

Mozgás